volt kertem egyetlen virga. Volt, s el is mlt.
De az emlke s az irnta rzett szerelem soha.
Megmarad ez, mint a heg, ami egy frsz ltal keletkezik.
S soha nem mlik el.
Br a fjdalmat ksbb mr nem rzed,
de ha e sebre nzel, visszatr emlke.
Az es meglls nlkl zuhogott. De t ez nem rdekelte.
Csak tncolt s tncolt, mg csak lbai brtk.
Lelt a fbe s knnyes szemt trlgette fekete ruhja ujjba.
Mr pp megknnyebblve kelt volna fel, amikor gynyr neksz zavarta meg.
Megfordult s egy fi, arcban szks tincsekkel mosolygott a megszeppent lnyra.
Azt hitte egyedl van, s senki sem ltja ktsgbeesett tnct s kzben ejtett knnyeit.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
